[9-1]
Sóhajtva mentem be az istállóba, teljes harci készültségben. A háborús felszerlésem egy vasvillából és a talicskából, na meg egy lapátból állt. Teljesen ki akartam cserélni az almot, így nagy levegőt vettem, és beléptem a háborús övezetbe.
Nem volt ugyan büdös, Mary szépen rendben tartotta a bokszokat (<3) de attól még kellemetlen volt a dolog. A mélyalmos tartásnak megvan az a hátránya, hogy aikor kimosod a betonalrészt, a munka igencsak mocskos lesz.
Talicskára halmoztam a használt almot, és kivittem a trágyadombra, bár ezt jó párszor kellett ismételnem. De végül teljesen üres lett, így becibáltam a slagot, és nagynyomású vízel is lemostam. A hideg betont hagytam száradni, ezalatt lepókhálóztam és kisikáltam az etetőket is.
Lementem a legelőre, és elkiáltottam magam:-Hahó, srácok! Megjöttem!
Minden lovam felkapta a fejét, és körém sietett. Ott álltam a nyihogó, horkantó lótömeg közepén, és könny szökött a szemembe. Hogy tudtam eddig távol maradni?
-Szia, Stice.-mosolyogtam a kis fekete csikóra, aki előretolakodott. Mellette volt Night, elmaradhatatlan társa is. Megvakargattam a két csikót, majd a nagy termetű Silver felé fordítottam a figyelmem.-Hogy vagy, nagyfiú?-vakargattam meg a füle tövét.
Minden lovat egyneként üdvözöltem: Rakétát, Secretet, Lendületet, Galibát, Fagyit.... Fatal, akit csak nemrég hoztam, egy barátságos nyerítéssel jött oda, és engedte, hogy kicsit simogassam, majd legelni ment.
Este felvittem a bandát, és leszénáztam. A lovaim extra adag zabot kaptak, majd hazamentem, szívemben az új kezdet ígéretével.
|
Meleg,szinte perzselő volt az idő ezen a délutánon.
-Még szerencse,hogy a legelőn nagyon sok az árnyék.-gondolkoztam hangosan.
Ahogy leértem természetesen Marcus üdvözölt elsőnek.
-Te ló! Négy nap,és apa leszel,és még mindig ilyen anyás vagy?-nevettem,miközben megvakargattam az üstökénél. Nrzisse boldogan ügetett felém,a pocija meg már nagyon nagy volt.
-Szia nagylány! Hogy van a kis pocaklakó?-megpusziltam a kanca orrát,majd kezemet a hasára tettem.Mocorgott a picuri.
Ahogy megláttak a lovaim,mindegyik körémtornyosult: Lovey,Smaggy,Sysy,Temo,Grand,Ben,Marco...Egy fríz azonban távol maradt. Bizony,Ő volt Ares.
Mindegyik lovamat megsimogattam,majd mikor oszolni kezdtek,Areshoz lépkedtem. Egy kicsit bizonytalan volt,de engedte,hogy dédelgessem. Amikor megtetszett neki a kis kényeztetés,a zsebemnél kezdett szaglászni.
-Te is ilyen bélpoklos vagy?-nevettem fel.Kivettem egy kockacukrot,amit Ares iszonyat gyorsan elpusztított,nehogy a többi ló meglássa :)
Kifelé kezdtem menni a karámból,mikor valami feketeséget pillantottam meg mögöttem. Unottan hátraszóltam:
-Nem,Temo. Most nincs időm veled kergetőzni. Idegesítsd kicsit Marcust,majd ő megkerget.
Általában erre Temo elmegy,de most a fekete ló szorosan mögöttem volt,majd megszagolta a kezem.Megfordultam a kapu előtt: Nem Temo volt az,de nem is Grand,sem Ben...Ares volt az. Puszit nyomtam a puha nózijára.
-Ne aggód kincsem,te ma még nyúzva leszel ;)
Felmentem,kialmoltam az összes istállóban (mondhatom Salemnél iszonyat nagy rendetlenség van.),majd felhoztam Arest,hogy egy kicsit ismerkedünk a körkarámban...
|
Végre ismét kijöhettem az isállóba. Mosolyogva sétáltam az istállóba, és a lovaimra vetettem magam.
-Szia, drága, hogy vagy?-vakargattam meg Rakéta füle tövét. Innen Lendülethez mentem, és őt is üdvözöltem pár kedves szóval, ahogy a többieket is.
Levittem a bandát a legelőre, és szélnek eresztettem őket a saját térfelükön. A mének vadul ugrálva galoppoztak el de a hölgyek sem viselkedtek szebben, sőt.
Amíg ők lent vadultak, én kitakarítottam az istállót: lealmoltam, bekészítettem a szénát, és áztattam be némi lenmagot. A lovaimat csak este hoztam be, egyenként, és mindet leápoltam. Végül bezártam az istállót, és hazamentem.
|
Végre újra lehetőségem nyílt arra,hogy kijöjjek,hát nem haboztam,rögtön az istállóba mentem. Azonban egyik lovam sem volt bent.
-Mary megspórolt nekem egy utat.-nevettem,miközben lassan a legelőre mentem. Megláttam a lovaimat: Szikra békésen legelészett Granddal,Present pedig Loveyval és Smaggyval kergetőzött.
Bementen,rögtön Marcus ügetett arra elsőnek,de a multkori fenyegetésem után csak megszagolt,és füleit hátracsapva elvágtázott Narzissehoz. Akinek,ahogy láttam már szép nagy a pocakja ^^
Lovagolni nem volt időm,ezért csak kialmoltam. Mikor a koszos szalmát toltam hátra a trágyadombra,hangos nyerítést hallottam Salem istállójából,aki valószínüleg Galiba lehetett. Jó rég óta nem volt kint Salem,a lovai nem igazán voltak kint...Eltűnődtem,hogy vajon ide miért nem jön ki,hisz neki is sok tennivalója lehet. Amint végeztem az almolással,a lovait kiengedtem a legelőre,nehogy már ők szívjanak.
Miután mindennel végeztem,sajna haza kellett mennem,a házi munka még visszavolt...
|
Amint leértem a legelőre,elösször Narzisset pillantottam meg Marcussal. Beléptem,és egész közel mentem hozzájuk. Marcus bunkó módón sunyított,Narzisse pedig érdeklődő volt. Nem volt más választásom,mint a mént megfenyegetni.
-Na várj csak jómadár,elmondalak anyádnak!-ezzel elkönyvelt 1:0-t nekem,majd elhordta magát,én pedig odamentem Narzissehoz.
-Szija anyuka. Hogy van a picurka?-megvakargattam a homlokát,majd a hasára tettem a mancsom. Aprócska mozgolódást éreztem.Megpaskoltam a kancát,és továbbindultam Szikrám felé. Azonnal odaügetett.
-Szervusz világszépe.-megcirógattam,majd felvezettem. Leápoltam,felnyergeltem,és kivezettem. Egy jó lovaglás után visszavittem a legelőre. Estére felhoztam mindkét lovam.Leszénáztam és lezaboltam.
|
-Mostmár értem,hogy miért voltál olyan kis undok tegnap.-mondtam kedvesen Narzisse-nak,mikor vezettem vissza az állatorvostól. Bevittem a boxba,leápoltam,majd a kezem a pocakjára tettem.
-Büszke vagyok rád nagylány,mégegy anyuka lesz az istállóban.-odatapasztottam a fülem,hátha hallok valami mocorgást,de nem volt,csak Narzisse gyomra dolgozta fel az ebédet. A kanca odahajolt hozzám,megszagolt,és miután meggyőződött róla,hogy nem vagyok ártalmas személy,lefeküdt.Én melléültem,és meséltem neki,miközben a pocakját simiztem.
-Tudod,amikor Sysy volt vemhes,sokat segített az ellésnél az,hogy mellette voltam. Lassan már gondolkozhatunk a jövevény nevén. Vajon kanca lesz,vagy csődi?
Sajnos sok dolgom volt még aznapra,úgyhogy a szendergő anyucit magára hagytam,és vizet vittem le a legelőre. Marcus rögtön odatalált hozám,dörgölőzött egyet,aztán odatolta a képét,hogy a fülét vakargassam.
-Gratulálok Öcsi,apuka leszel :D-megszeretgettem egy kicsit,majd Benhez mentem,Sysyhez, a két csikóhoz,Temohoz,Grandhoz,és végül Marcohoz. Mindegyiket megcirógattam,majd ideje volt az etetésnek,szóval felmentem lezabolni. Néhány órával később felhoztam a lovakat,és hazamentem...
|
A lovak lent voltak a legelőn,ezért leszénáztam,és úgy döntöttem,hogy a boxokat holnap fogom kitakarítani. Felhoztam Narzisset,leápoltam,felkantároztam,és kivittem egy kis lovaglásra a pályán.
Mikor visszaértam,leszerszámoztam és leápoltam a kancát,aztán felhoztam a lovakat.
|
Mivel ma nem volt túl meleg,ezért bringára pattantam,és úgy tekertem el az istállóig. A kaput kulccsal kinyitottam,majd a biciklit letettem az öltöző előtt. Miután átöltöztem,a lovakat kiengedtem a legelőre. Kb. 3-ig kitrágyáztam,leszénáztam,kisöpörtem az istállót,és az öltözőt is kitakarítottam. Lepucoltam a szerszámokat,és kimostam az alátétjeimet.
Vittem le vizet a lovaknak a legelőre. Marcus termett ott azonnal,figyelve,hogy mit csinálok. Ivott,majd elvágtázott,hogy vigyázzon a többiekre. Smaggy és Lovey nagyon jól megvoltak,ahogy láttam,éppen fogócskáztak. Sysy félig figyelte őket,másrészt meg a többi lóval együtt legelt.
A délutáni edzésre Bent vittem ki,majd este lezaboltam,bezártam az istállóajtót,de az ablakokat nyitva hagytam. Bezártam a kaput,és hazatekertem...
|
Ekkora kánikulában is sok tennivaló volt. Mivel sajnos alkalomhiány miatt keveset voltam kint,valahogyan számítottam rá,hogy nagy rumli fog fogadni. És igazam lett: a vezetőszárak és az ápolóscuccok a földön voltak,mindegyiket apró pókhálók terítették be. És a lovak: piszkosak,és szeretetre éhesek voltak. Azt hiszem,a boxajtókat is meg kell javítatnom,mert Marcus már majdnem kitört.
A Kengyelfutó Gyalogkakukk hozzám képes semmi,olyan gyorsasággal vetettem magam a lovaimhoz. Mindegyiket egytől-egyig megsimogattam,és egy répát adtam nekik. Aztán gyorsan kivittem az összeset a legelőre,hogy kirohangálhassák magukat a sok állás után.
Marcus valahogyan nem tágított mellőlem,folyton a közelemben volt.
-Jól van,te kis anyás.-mormoltam,majd megdörgöltem a homlokát.
Bementem kitakarítani és rendet rakni. Letisztítottam a felszerelést,majd rendbe tettem az öltözőt.
Este mentem csak a lovakért,úgy gondoltam,hogy majd holnap fognak fürdeni...
|
[9-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Új bejegyzés
Frissítés